gyöngy disznóknak

soxor úgy érzem, hogy gyöngyöt szórunk, de megéri...
Kati (meg a hullafáradtság) minden nap levesz a lábamról. Meg azt a több tucat törzsvendéget, akik akár naponta 2x is bejönnek egy fele bakonyis-fele-sajtostejfölösért, amit félbeajtva (//cseburek, calzone) kebeleznek bé (+tej! 2 pohár 1-1l áráért). Egy ilyet én is bebüffentettem a minap, titokban az öltözőben, csukott szemmel. Mitismond6nék? Megakaraj vót. Az a tény, h max 3 naponta cseréljük a repceolajat, s Kati felügyeli a Fényutcaipiac-Norbi-féle recept pontos betartását, meg 1általán... sz'al ez nem aza zörsvezértérikönyökaláhányós, ahogy szokommonnani.

már régóta keserves tartozásként tartom számon (fejben, de a szám a fejemen van), hogy pár szót ejtsek Norbiról és Zsuzsiról. Nekik köszönhetjük (s a boldog tartuiak), hogy E.V.-ban van már lángos.

Sza'al az úgy vót, hogy vót egy legín (ín) 'ki nekiveselkedett fenenagy jókedviben megkutatnyi a velág legfáintibb lángososát, merhogy őmaga nem írtett bíz' a panzijjós kulcs le-s-felaggatáson kííl sokhú. Nyakábavette a falut s várost, járt-kelt itt-ott, de még emitt meg amott es. Oszt' há nem a micsa' meglepés, há' nem a flórijjántéri-alujjáróban lelé meg, kit keresett? Háde. No mikor látá, hu Norbi fijjú hotyan gyűri, gombocozza, szottyantya, retyinti formába, lapogati, pirge-pörgeti, olajba kisüti, no még ám, mind a tíízet. Szóbaelegyedvén hamar meg es 1eztek, h jójárandóság fejíben Norbi finyú, az ő kedvesivel 7ed7-6áron túlra (H,SK, PL, LV, LT, EST) elmén, s kitaniti a lángossütés mestersígit átúzélyig, ahogy illik.

A lényeg, h Tőzsér Norbi volt az a 26. arc, akire rögvest azt tudtam mondani, hogy "Igen, tőle szeretném megtanulni a csínjátbínját". Ő volt az, akin láttam, hogy kedvét leli abban, ami -elméletileg- monoton. Aztán tavaly karácsonykor találkoztunk a Sunny Dinner-ben, ami már közel nem olyan pofás, mint volt. Pár mondat után kiderült, hogy egy rugóra jár az agyunk, már ami a minőségi vendéglátást illeti. Norbi egy olyan lowbudget sárga papírra nyomtatott névjegyet adott át, amit bármely reklámcég megirigyelhetne. Nem állt rajt' semmi csak becses neve, telefonszáma, s egy mondatka: "Kulcs a jövődhöz". S há' nem, há' de. Katinak is rögvest "bejövős" volt a pár, Zsuzsi sem kevésbé pozitív, mint Norbi, s hasonlóan a mi leosztásunkhoz: úgy fest mintha a fiú lenne a góré, de azé'... Most mikor e sorokat írom hiányoznak is penig csak 10 napot töltöttünk 1ütt. Szép volt. Augusztus 10-én érkeztek (ha jól emléxem). A Tartu táblánál vártam őket... Mikor elmentek könnyeinket visszafogva búcsuzkodtunk. Sz'al Norbiék egy hardkórbulizós életstílyt felváltva mormonként esküdtek meg az ősszel (sic!) s Norbi már pappá leszen hamarost (nem t'om, h mormonéknál szentelnek, v avatnak). Zsuzsi meg eccerűen beszarás: mindent elsőre megjegyez (aki ismeri Tartut, az tud6i, h vannak ám kacskaringók, s akad egy-két nem egyirányú, vagy jobbkezes utca is), sz'al Zsuzsi elsőr odatalált mindenhova, egy élő számítógép, Norbi szoftverkészlete. Ja, a lexebb! Zsuzsi éppen Tartuban tudatta Norbival, hogy hamarosan 3an lesznek...
Norbi mellesleg minden nap elkápráztatott bennünket egy-egy fortéllyal s gyakorlatilg lángost(kenyeret) adott a kezünkbe. Hálás hála!
A nagy munkából kiszakadva, azé' elmentük ide-oda: Tallinn, Suur Munamägi (Nagy Tojás-hegy, eeszti legmagasabb pontja /baloldali kép/ahonnan még ig is ellátni), meg pecázni, zárás után (de mivelhogy magyarok vunk beengedtek később is, mondván, h van 15 percünk hogy fogjunk egy pisztrángot, mer' még negyed óra, míg kisütik, meg ugyanannyi míg megesszük... kicsit illúziórombolónaktűnhet, h a köretet már el is kezdték sütni, sör a z asztalon pihent, valahogy biztosra mentek, hogy lesz kapás...

Most megyünk moziba. Először Tartuban, másodszor eesztiben...
www.agoodyear.com